2015. február 22., vasárnap

"Killing is an art and I am the master."



Nem kellett volna rátalálnom magyar AC sztorikra. Nem kellett volna elolvasnom mindet. Nem kellett volna verset írnom velük. Vagy mégis? Mindegy. Már megtörtént.

Fandom: Assassin's Creed
Párosítás: EzioLeo
Figyelmeztetések: öhhh...már megint vers, erre nem tudok mást mondani. Angst vers. Hajnalban íródott, angst vers.




Egy lépés.
Még egy.
Közelebb.
Nem láthatsz meg.

Hangtalan
Puha léptek.
Biztos kezek
Már nem remegnek.

Végső.
Lejárt az idő.
Előlem
Nem bújhatsz el.

Egy szemvillanás
Fémes kattanás
Gyorsabb mindennél.
Tudtad, hogy utolér.

Egy csepp.
Még egy.
Mit elvettél tőlem
Most elveszem tőled.

Nem érted.
Hogy is tehetnéd?
Először
Ő sem értett.

Még itt vagyok
Veled
Csendben tartom
Kezemben életed.

Megint ő.
Rá gondolok.
Hol van most?
Te is ismerted.

A kék szemű
Szeplős festőt
Ki folyton
Kérdezett.

Véget ér.
Hagylak, elengedlek.
Sötét utcákon
Rohanok messze innen.

Hová futok?
Nincs otthonom.
Ő befogadna
Ölelésbe vonna.

Azt mondaná
Amit mindig.
Értene.
Szeretne.

Régen volt.
Nem találom.
Őt elvesztettem
De még emlékezem.

Nem keresem.
Nem lesz olyan
Mint régen.
Valamit én is megértettem.

Művészet ez
Ő ecsettel.
Én vérrel.
Csodás csendélet.


Így festjük életünket.

9 megjegyzés:

  1. Az utolsó versszak és az a sor... ANYÁM
    Hogy lehetsz ilyen -
    Amúgy nem értek a versekhez, szóval érdemi kommentet ne várj tőlem, se elemzést, se se se, csak azt az érzést próbálhatom meg leírni, amit kiváltott belőlem az egész. Először is baromira örülök, hogy olvashatok tőled, a csodás kommented után már nagyon kíváncsi voltam. És nem csalódtam. Tökéletes lett, fantasztikusan elkaptad a hangulatot és a karaktert is.
    Az is tetszik, hogy a versszakok ilyen rövidkék, egy-egy szó, egy-egy mondat, az egésznek olyan egyszeri és megismételhetetlen íze lett ettől.
    Nem tudom ám, miket beszélek.
    Köszönöm, hogy olvashattam, és azt is, hogy gyarapítod a blogspotos AC fandomot :3 Remélem, hamarosan novellát is olvashatunk tőled:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj anyám, hát én mindjárt itt fogok átmanifesztálódni valami sikítozós dologgá, még nem tudom pontosan mivé, de az boldog lesz és ölelgetni fog, körbe szaladgál a szobában, össze-vissza és örül, hogy ide találtál!
      Köszönöm szépen, tényleg, nagyon!
      Nem kell ám értnek mit beszélsz, nekem érthető volt. :D
      És igen, a befejezés. Mondanám, hogy sajnálom, de nem mondom mert ahhoz túlságosan vigyorgok.
      Örülök,hogy ennyire tetszett és nem okozott csalódást.
      Novellát...hááát tervben van egy novella ezzel a kettővel de nem tudok pontosabb dolgokat mondani. Az biztos, hogy lesz novella. Egyszer. :)

      Köszönöm, hogy írtál! Most pedig megyek és körbeszaladgálok az említett szobában.

      Törlés
  2. Gyönyörűen megfogalmaztad ahogy Ezio levadássza Leonardo gyilkosát! *-* Az utolsó vers szak... D": Kést forgatsz a szívemben! D": Erre nem lehet mást mondani: "Belissima!"

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én pedig erre nem tudok mást mondani, mint azt, hogy "Grazie!" :3
      meg talán még azt, hogy szeretem ha kést forgathatok mások szívében. :"D Nagyon örülök, hogy tetszett és te is kiemelted az utolsó versszakot. *-* Köszönöm, hogy olvastad! :3

      Törlés
  3. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  4. EZT MÉG MINDIG ANNYIRA IMÁDOM, HOGY ASDFGHJKL!!! *-----* <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ÉN MEG MÉG MINDIG IMÁDOM, HOGY ENNYIRE IMÁDOD!!! *O*

      Törlés
    2. ÉN MEG MÉG MINDIG IMÁDOM, HOGY ENNYIRE IMÁDOD!!! *O*

      Törlés
    3. ÉN MEG MÉG MINDIG IMÁDOM, HOGY ENNYIRE IMÁDOD!!! *O*

      Törlés