Gofri, britek, Napóleon, na meg mondo con

Avagy így kell nyakatekert címet adnod annak a bejegyzésnek, amelyben meg akarod magyarázni, miért nem voltál aktív mostanában.

Taníts meg!

"Teach me how to love you like I wrote,
And say it like I mean it when I don't
Teach me how to hold you in my arms,
Without squeezing too damn tight and causing harm..."
-Keaton Henson-Teach Me

Fandom: In The Flesh
Párosítás: Siren
Megjegyzések: a napokban, drága Persela volt olyan kedves, és ráébresztett, hogy nekem bizony írnom kellene ezzel a párossal valamit, mert személyesen is nagy kedvenceim. És igaza volt. Úgyhogy itt is van. Telekötőszavazott céltalan szösz, ami megint csak bizonyítja, hogy szeretem dőlt betűvel írni a dolgokat.

Kieren alszik. Simon gondolkozik. Nekem meg újra kell néznem a sorozatot.


ZENE is van hozzá, úgy ám.

Kék

"Blue lips, blue veins
Blue, the color of our planet
From far, far away"
-Regina Spektor-Blue Lips

Legutóbb megígértem, hogy egy időre leállok a versekkel. Ahahahaha, ezt komolyan elhittétek? Fontosabb kérdés, ezt én tényleg elhittem? 
Picikét angst, picikét hurt-confont, és sok-sok kék. Mert a kék, az kék. És...igen.

Van ám egy szép zenénk is hozzá, amibe nemrég estem mélykéken (oké, abbahagytam) szerelembe.

A mosoly mögött

Fandom: Welcome to Night Vale
Párosítás: hüm-hüm...
Megjegyzések: néhol elég sötét helyeken járkáló angst, ami próbált csakazértis Cecil és Kevin kapcsolatára koncentrálni, de Carlos néha belepofátlankodott a képbe, és nem sajnálja

Aszfaltsír

"Round and round
I won’t run away this time
Till you show me what this life is for..."

-Imagine Dragons-Round'n'Round

Igen tudom. Még mindig csak vers. Még mindig nem fanfiction. Éééés még mindig a személyes dolgaim közzé tartozik. De egyben ez a vers azt is jelenti, vagyis akarná jelenteni, hogy kezdek megint túl lenni egy elég zavaros időszakon és ma este már a befejezésre váró Word dokumentumok felett akarok sírni és nem a párnámba.

Lassan tehát vissza szeretnék térni ide, írni az írhatót, átdolgozni az átdolgozandót és felrakni nektek a felrakhatót. Meg persze olvasni titeket-és másokat-,mert már több hónapja nem olvastam semmit, egy-két fanfiction kivételével, és kezdenek elvonási tüneteim lenni.

S lám, van új design is! Aminek, szerintem én örülök itt a legjobban, hogy készen lett, meg minden és végre talán látszik, hogy nem halt meg a blog. Azért remélem ti is elégedettek vagytok vele, ha még itt vagytok...Én meg már megint sokat beszéltem.

Egy kis zenével viszont még megdobállak titeket!

Come little children

"Follow, sweet children
I’ll show thee the way
Through all the pain and the sorrows..."
-Kate Covington-Come Little Children

Vers. Eléggé elvont. Izé-szösz. Ne hagyjatok egyedül sétálni a vízparton. Hát igen.
De legalább van zene, hallgassátok.

Bittersweet~

Bittersweet/ azaz Keserédes. Egy keserédes ajándéksztori az én legkedvesebb öcsémnek és egyik legjobb barátnőmnek, akinek máris nagyon sokat köszönhetek és aki történetesen 25-én ünnepli születésnapját, de mivel holnap elutazik az Ír lankákra (remélem tudod, mennyire irigyellek) ezért úgy gondoltam ma este még az utazás előtt meglepem ezzel a nem túl terjedelmes Sabriel (igen, SABRIEL) one shot-al.

Ne várj tőle kérlek se sokat, se keveset. Én sem nagyon tudom hová mászott a cselekmény és mikor, de ez egy régebbi fici átdolgozásából sikeredett, teljesen random, azért, hogy ne távozz ajándék nélkül a hosszú útra. 

Neked sok boldog elő-szülinapot és jó olvasást, remélem tetszeni fog.
A többi olvasómnak is szintén jó olvasást hozzá és...igen, remélem nektek is tetszeni fog! 
Sőt, tudjátok mit, zenét is kaptok: itt ni

Fandom: Supernatural
Párosítás: Sabriel, meg egy leheletnyi Destiel, kizárólag említés szinten
Figyelmeztetések: one shot, eléggé random, fluff akart lenni de hurt/comfort lett, különösebben nincs értelme, csak úgy van, mert megíródott

Szóval akkor egy díj...

Egy díj, amit a hosszabb kimaradásom alatt kaptam, s ezért nem is tudom, hogy mennyit késtem vele, remélem nem sokat. Ebben a bejegyzésben egy csodálatos blogról és annak írjójáról fogok beszélni a legtöbbet, de mivel a díj megköveteli, ezért az én kicsi blogomról szóló pár infó is elhangzik majd.

Nagyon szépen köszönöm a díjat Morgennek az én egyetlen levelezőtársamnak, akit ha megengedni ha nem, itt még egyszer megszorongatok.

Hová tűntek a történetek?

"No one ever listens, this wallpaper glistens
Don't let them see what goes down in the kitchen..."

-Melanie Martinez-Dollhouse

(~update post~)

Szemeidből éltedet

A következő vers nekem sem volt betervezve, úgy egyáltalán, de kinek, kérdem én, kinek volt betervezve bármi ehhez hasonló, ki számított arra, hogy a sorozat legutóbbi részben ilyet kaphatunk. Biztos van aki igen, azt viszont tudom, hogy nekem órák kellettek a csendes szobámban a könnyeimmel és a sokkhatással karöltve. Hogy mi lesz még itt velünk? Velük? Ezt már meg sem merem kérdezni, csak átnyújtom a verset és rohanok vissza agonizálni a sok angst közzé. 

*figyelem, az írás SPOILERt tartalmaz, azon olvasók számára, akik még nem látták a sorozat 21. részét*

Fandom: Supernatural
Párosítás: nincs, de ha van is, akkor sem slash szinten, inkább a részben fellelhető Charlie és Rowena közötti beszélgetésből merítettem
Figyelmeztetések: angst. De annak, aki tudja miről van most szó, annak ez a kis angst a többi, világméretű angst-hegyek mellé, már nem árthat. Vagy igen?

Elengedni

Tudom, hogy már nem éppen itt tart a sorozat, de ez az egyperces nálam egyszer csak úgy jött és meg kellett írnom, kicsit későn, de jobb később, mint soha, szokták mondani, ugye... Ugye? Szóval most hozom nektek ezt a gyors kis Supernatural egypercest és elszaladok a szívetekkel, mert közeleg az évadzáró, szóval arra már úgysem lesz szükségetek.

Zeném is van, ha valaki szeretné, mivel ez a valami itt, félig-meddig egy songfic is lett, szóval nem árt, ha meghallgatjátok hozzá ezt itt.

Fandom: Supernatural
Párosítás: Destiel
Figyelmeztetések: angst (mármint angst, angst, angst meg angst), egyperces, sad end, demon!dean, angel!castiel, szereplő halála

Tűz és Jég szimfóniája

Sziasztok!

A sztori amit most hoztam, kicsit más lesz, mint a többi, mert egy olyan párosról fog szólni, amit egyikőtök sem ismerhet, kivéve barátnőmet, aki kérte, hogy írjak neki róluk, azt ami épp eszembe jut. Hát akkor ez jutott eszembe. Nem hosszú, egyperces kis írás, de remélem örömötöket lelitek benne.

*fontos infó*
A párosról: a ship neve Lokim, barátnőm által kreált karakter és Loki kapcsolatát takarja, tehát a páros létjoga teljességgel az övé, én csak írtam hozzá valamicskét. A lány - igen, ez egyike a kevéske hetero párosaimnak, szóval a lány - barátnőm OC-ja körülbelül ÍGY nézhet ki. És vagy egy kis, szintén barátnőm által összeállított leírás is róla, azt pedig majd a "tovább" gomb után tudjátok elolvasni, közvetlenül a sztori előtt.
*fontos infó vége*

Nem várom, hogy elolvassátok, de ha vevők vagytok az új dolgokra, akkor csak nyugodtan, előre, én meg majd a sarokba bújva várom a véleményeteket. A barátnőmnek pedig remélem tetszeni fog. Jó olvasást neked/nektek!
(és ha esetleg akad olyan köztetek, akit részletesebben is érdekelne a sztori, dobjon meg egy üzenettel, ott a jobb oldalon lévő kis chatablakocskában)

Ja, és zeném is van ám. Itt.

Fandom: Marvel

Párosítás: Lokim (lásd fentebb)

Figyelmeztetés: sok mindent nem tudok mondani, rövid egyperces, most nem angst, legalább is nagyon remélem, hogy nem annyira angst, inkább hurt-comfort. 

Remélem.

Verselős visszatérés

Merem remélni, hogy ti sem egy verset vártatok "nagy visszatérésnek". Ha így van, akkor az teljesen rendben van, mert én sem. Higgyétek el itt kapkodtam a fejem a Destiel és Loki egyperceseim között, hogy melyikőjüket is hozzam előbb. Hát...amint látjátok egyiket sem. Csapjatok le, de Deanley-t hoztam.

És ezt ráfoghatnám a legutóbbi részre, meg úgy általában Crowley hatalmas jellemfejlődősére a mostani évad során, a Dean-Castiel-Crowley gyilkos szerelmi háromszögre meg stb, és rá is fogom, mert ez mind igaz, de igazából olyan hatalmas okom nem volt rá.

Ígérem igyekszem a sztorikkal is (most épp a HH második részével küzdök, mert azt is folytatni kellene) és hozom is majd őket. :)

Fandom: Supernatural
Párosítás: Igen. Deanley. Az hát.
Figyelmeztetés: Crowley szemszögű és szerintem már le sem írom, hogy angst. De leírtam, na mindegy.

Személyes közlendők és megválaszolandó kérdések

Az elmúlt hetekben, illetve napokban összegyűlt jó pár kérdés, amiket díjakkal kapcsolatban kaptam, illetve van pár személyes közlendőm is. Ha jobban belegondolok, mindezeket egybevetve, mondhatnám, hogy van egy jó és egy rossz hírem. Nos, melyiket akarjátok előbb hallani?

Lásd hát...

Nem, nem rontottam el, a bejegyzés és a kép címe azért nem egyezik, mert magam sem tudom, melyik cím lenne a megfelelő. Annyit képes voltam szenvedni ezen a címen, hogy végül leírtam mind a kettőt, nagyon zseniálisan, két különböző helyre, döntse el mindenki, neki melyik tetszik jobban.

Az angol cím, annak a számnak a címe, amire már hosszú ideje akartam egy multifandom verset írni. Jól olvassátok, multifandom vers lesz. Létezik ilyen egyáltalán...? Mindegy, ha eddig nem volt, most lesz.

A lényeg, hogy Loki addig hisztizett, hogy ő bizony szeretne egy verset, ami róla szólna és írjam meg, vagy megfizetek, hogy én ugyan elkezdtem, de aztán átment multifandomba, erre ő csak tovább szekált, aminek az lett a vége, hogy megdobtam egy párnával és elmagyaráztam neki, hogy ez a vers akkor sem fog csak és kizárólag róla szólni. Nem, nem és kész. Erre ő felhúzta az orrát és kisétált a szobából. Azóta nem láttam...biztos megsértődött. (Amúgy nem vagyok ám skizofrén, nem kell félni. Én? Áh, dehogy! Miből gondolod?)

Fandom: multifandom (Marvel,Sherlock,Doctor Who,Supernatural sőt még Hannibal is van)

Párosítás: a-a *megrázza a fejét*

Figyelmeztetés: angst, mert ha én verset írok, akkor az valahogy mindig angst lesz

Díjat kaptam

Vágjunk is rögtön a közepébe: tehát, van itt nekem egy hihetetlenül csodálatos és imádnivaló bloggerem, olvasóm, barátnőm, testvérkém, családtagom, Sam Winchesterem, blueeyesgirl , aki pár napja megajándékozott életem első díjával, amit én szárnyaló örömmel, bukfenceket vetve és vigyorogva fogadtam.
Sosem csináltam még ilyet ezelőtt, szóval megpróbálom nem elrontani, ahogy általában mindent amibe belefogok. Lássuk hát.

Rémkirály

Sziasztok!

A mostani friss alapját köszönjétek Goethe-nek és az ő, "Rémkirály" című, hihetetlenül gyönyörű versének, valamit Schubertnek, aki megzenésítette ezt a gyönyörűséget, plusz egy énekórának. Ha kíváncsiak vagytok a versre itt olvashatjátok, a megzenésített változatot pedig itt hallgathatjátok végig. És hogy legyen még mire kattintgatnotok, én ezt és ezt hallgattam, miközben írtam.

De, hát szabad nekem, az egy hetes kimaradás után frisset hozni? Ami mellesleg Marvel sztori, és az első elkészült sztorim ebben a fandomban. Ja, és amúgy Loki központú. És sad end. Igen, arra jutottam, hogy szabad. Ezekkel a kedves szavakkal indítalak útjára titeket, mert már így is túl sokat mondtam!

Fandom: Marvel

Párosítás: ezúttal nincs, akárhogy is keresitek, sajnálom, majd talán legközelebb

Figyelmeztetések: ahogy mondtam: SE. De nem is mondom többször, mert ha akarjátok, akkor úgy is figyelmen kívül hagyjátok ezt az információt

Kiegészítő megjegyzés: a történet pár évvel azután játszódik, headcanon alapján, hogy Thor a Thor2 film történései után, a Földön maradt Jane-nel, Loki pedig átvette az uralmat Asgard felett

"Killing is an art and I am the master."

Nem kellett volna rátalálnom magyar AC sztorikra. Nem kellett volna elolvasnom mindet. Nem kellett volna verset írnom velük. Vagy mégis? Mindegy. Már megtörtént.

Fandom: Assassin's Creed
Párosítás: EzioLeo
Figyelmeztetések: öhhh...már megint vers, erre nem tudok mást mondani. Angst vers. Hajnalban íródott, angst vers.

Yellow Blanket

Kezdeném azzal, hogy a címválasztásaimért le lehet csapni. Én is lecsaptam már párszor magam miatta, de eddig még nem használt.

Lényeg annyi, hogy remélem tetszeni fog annak, akinek címeztem.

Ugyanis ez, nem más, mint egy ajándék fanfiction, ENNEK az imádni való emberkének, itten, akinek ezúton is köszönöm, hogy ihletet adott ehhez a rövidke kis valamihez.

Remélem örömödet leled majd benne!

Fandom: Supernatural (a változatosság kedvéért, megint, és még mindig)

Párosítás: Deanley (ami megint csak nem az én hibám, mert végzetesen megfertőztek, de nem sajnálom)

Figyelmeztetések: leheletnyi slash, enyhe fluff, egypercesnek lett megbeszélve, de nem tudom, hogy az-e, szerintem kicsit hosszabb, AU, High School AU (ooc?)

Álom

Üdv, újra!

Mert úgy látszik fanfiction (és ihlet, vagy épp idő) hiányában mindig verset írok...

Fandom: Supernatural

Párosítás: Destiel

Tudnivalók: először is, talán az, hogy ez a vers nem csak a címében "Álom", mert az első versszakot tényleg álmomban hallottam, ami furcsa, mert...mert az. Aztán egy kicsit megtoldottam. Castiel POV. Angst-féle (?) A kinézete is fura, és a rímek is részegek, a sorokkal együtt.

Jó olvasást hozzá!

Stereo Hearts

"My heart's a stereo
It beats for you, so listen close
Hear my thoughts in every note
Make me your radio
And turn me up when you feel low..."
-Gym Classic Heroes-Stereo Hearts

Ezúttal, életem első Welcome To Night Vale fanfiction-ét hoztam nektek. Tudom, hogy maga a fandom sem nagy, de azért bízok benne, hogy gazdákra talál. Ha meg nem, akkor a saját szórakoztatásomra tökéletesen megfelel majd, mert azt tudom, hogy nem ez lesz az utolsó ilyen sztori, mert imádom az egészet,úgy ahogy van, az összes furcsaságával, Cecillel, Carlossal meg a többivel együtt.

Fandom: Welcome To Night Vale
Párosítás: Cecilos
Figyelmeztetések: slash (az a nem korhatáros fajta), fluff, olyan behatárolatlan, tudjátok na, az a fajta, ami csak úgy van, mert jól esett megírni

És még zene is van hozzá, ami egyben a sztori címe is. Mert szeretek zenecímeket adni a történeteimnek, no. Ezt a zenét meg nem lehet, nem összehozni a Cecilossal, mert ez annyira róluk szól, hogy nagyon!  ITT tudjátok meghallgatni.

Jó olvasást kívánok!

A sosem volt szív

Sziasztok!

Nem. Nem fanfiction. Mégpedig azért nem, mert a mostani és az elkövetkezendő egy hétben, egy csomó minden rám szakadt. DE! De, nem itt fogok szenvedni a válogatott problémáimról és különböző fokozatú iskolaundoromról.
Inkább, hoztam nektek egy verset. Mert szoktam verset írni. Nem sokat, de néha napján, egy-egy unalmasabb óra alkalmával összedobok ezt-azt. Ma is pont így jártam.

Fandom: Sherlock (BBC)
Párosítás: Johnlock
Figyelmeztetések: hát...nincs. Mármint, talán az, hogy utalás szintű Johnlock van benne. De ezt leszámítva, ez csak egy mezei vers, ami már hetek óta a fejemben volt és le kellett írnom végre. Először egy rövidke John POV, mert az csak úgy oda akart menni, én meg hagytam, aztán hosszú Sherlock POV. Ja, és időbeni elhelyezkedést illetően a második és harmadik évad. Sherlock él, de nem tért vissza Johnhoz, szóval, azt hiszem, mondhatom, hogy angst-féle(?).

Jó olvasgatást hozzá!

Fun fact: a vers pontosan és akaratlanul 100 szavas, fene tudja miért, de ezt közölnöm kellett, mert, ja.

Take me by the hand

Take me by the hand-Fogd meg a kezem. Csak azért, mert angolul minden jobban hangzik, legalább is számomra. Na jó, hagyjuk ezt, inkább beszéljünk erről a történetről.

Ahogy ez a képről is egyértelműen látszik, ez a fanfiction bizony, egy Deanley sztori. A gyönyörű fanart pedig, a roppant tehetséges Gabi műve, akinek végtelenül hálás vagyok ezért.

Fontos még megjegyeznem, hogy ezt a fanfictiont nem egyedül írtam, hanem további három csodálatos emberrel együtt, a szerepezés erejével, egy chatszoba és pár nap segítségével. Én magam, csak a megtörtént események fanfictionná írását és Dean részeit birtoklom. Crowley részei minden egyes mondatig és gondolatig Évit, Sam részei a már fent említett Gabit, Gabriel részei pedig Olíviát (akit sajnos így nem tudok még bloghoz kötni, de ez úton is nagyon köszönöm neki is) illetik meg.

És van itt egy kis zene is, ha te is ugyanúgy imádod zenékkel megalapozni a hangulatot illetve egy olyan számot keresni, ami illik az adott pároshoz. A zenét meghallgathatod itt.

Fandom: Supernatural

Figyelmeztetések: slash, one shot, hurt/comfort, helyenként csúnya beszéd

Mindenkinek jó olvasást kívánok és még egyszer teljes szívemből köszönöm azoknak, akik lehetővé tették ennek a sztorinak a létrejöttét! Nagyon megszerettettétek velem ezt a párost! Nem lehetek elég hálás, szóval most be is fogom és nem untatlak titeket tovább.

Szösszenet

Először is, minden olvasónak a tudtára adnám, hogy ettől a sztoritól semmit ne várjatok. De halál komolyan. Ne próbáljatok keresni benne semmiféle rejtett értelmet, mély érzéseket vagy egyáltalán cselekményt. Ez a történet csak azért került fel ide, hogy legyen itt valami, amíg nem hozom a többieket, amikben a fent felsoroltak mindegyike fellelhető lesz majd, de ez itt egyenlőre csak azért készült, hogy megmosolyogtasson benneteket. Vagy...legalább valami hasonlót váltson ki.

Fandom: Supernatural
Figyelmeztetések: elég rövidke mezei one shot, szösz, helyenként csúnya beszéd, Destiel utalás, enyhe OOC

Ha ezen esetben is rászánnád magad az olvasásra, akkor jó szórakozást kívánok!

~Lotus

Valami elkezdődött...

Köszöntés

avagy 'Hello Világ, figyelj rám, mert valamit elkezdtem!'

Üdvözöllek a Világomban!

Ahogy már azt említettem, ma nekivágtam valaminek. Hol is kezdjem? Igen, mondjuk talán az elején. Amit tudnotok kell, az csak annyi, hogy miért is csináltam ezt a blogot: mert úgy gondoltam itt az ideje, hogy publikáljam az írásaimat. Azt előre elmondom, hogy minden egyes művem feltöltése után tövig fogom majd rágni a körmeimet idegességemben, de ez nálam már csak így van.

Fontos, hogy ez az egész még csak most indult és biztos vagyok benne, hogy időbe telik majd a tökéletesítgetése, amihez ha hozzászámítjuk az én technikai analfabétaságomat is, akkor bizony nagyon sok időbe fog telni. Nézzétek el ezt nekem, ígérem, amint tudok, szétkürtölöm a segélykiáltásaimat világok-szerte s megpróbálok minden elemet a maga kis helyére illeszteni. Aztán jöhetnek majd a fanfictionok.

Ha már fanfictionok, igen, ezeket fogom ide felrakosgatni, a saját kis sztorijaimat, szépen sorjában, vagy éppen szépen megkésve. Írásilag da Vinci művészetéhez tudnám hasonlítani magam a leginkább:mindig elkezdek valami újat, de szinte sosem fejezem be azt. Viszont ha befejezem, akkor mindennemű vélemény nyilvánítást szívesen veszek. Kritikát is elfogadok,ha segítő szándékkal írod, persze már ha egyáltalán írsz bármit is.

Szóval, azt hiszem, bevezetésnek elég is lesz ennyi. Amint mondtam, először kipofozom ezt a helyet és csak utána leszek aktív a történeteket illetően.

Köszönöm, hogy végigolvastad, hálás leszek, ha vársz rám és nem szaladsz el előlem az első sötét sarokba!